| ALAPÍTÁS ÉVE: | 43 |
| ORSZÁG: | Egyesült Királyság |
| RÉGIÓ: | London |
| STÁTUSZ: | főváros |
| TERÜLET: | 1.579 km² |
| NÉPESSÉG: | 7.556.900 fő |
| ÉGHAJLAT: | mérsékelt, óceáni |
| IDŐZÓNA: | GMT, UTC+0 |
Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületből (borough; köztük Westminster városa) áll. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fő üzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több, mint 100-nak a székhelye. A londoni tőzsde nagyobb forgalmat bonyolít, mint New York-é és Tokióé együtt. A City hétköznapokon rendkívül forgalmas, de hétvégeken meglehetősen csendes, mert lakónegyedek nemigen találhatóak itt.London nagyszámú látogatót és turistát vonz. A turistalátványosságok nagyrészt a város középső részén vannak (Central London), a Cityben, a West Enden, Westminsterben (Westminster-apátság, Buckingham-palota, Kensington és Chelsea kerület (Tudományos Múzeum, Victoria és Albert Múzeum) és a Hyde Park. Fontos turistalátványosságnak számítanak még a Szent Pál Katedrális, a Nemzeti Galéria, a Globe Színház, a Tate Galéria, a London Bridge, a Tower híd és a Tower, a London Eye, a British Museum Bloomsburyben és sok más múzeum és látványosság.
Nagy-London területe 1579 km². A folyó nagy hatással volt a város fejlődésére. Londont a Temze északi partján alapították és több száz éven át egyetlen híd, a London Bridge vezetett át a folyón. Emiatt a város központja sokáig az északi parton volt. Amikor a 18. században több hidat is építettek, a város nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a környező sík és enyhén dombos vidékeken. Emiatt London nagyjából kör alakú lett. A Temze régebben sokkal szélesebb és sekélyebb folyó volt, mint ma. A partját beépítették, és több mellékfolyója ma a föld alatt folyik. Mivel a város közel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az apály-dagály váltakozása áradással fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lassú, de folyamatos emelkedése. Ezt gátakkal próbálják szabályozni.
London éghajlata mérsékeltövi, meleg, de ritkán forró nyárral, hűvös, de ritkán hideg téllel és állandó, de nem sok csapadékkal. A nyári hőmérséklet ritkán magasabb, mint 33°C, bár az utóbbi években némi emelkedés volt megfigyelhető. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 37,9 °C volt a Heathrow repülőtéren 2003-ban. A nagy hóesés szinte ismeretlen. Az átlagos csapadék évente kb. 600 mm, ami alacsonyabb, mint Rómáé vagy Sydneyé. Londonra sajátos mikroklíma jellemző: a sűrűn beépített terület raktározza a hőt, így a városban gyakran 5 °C-kal is melegebb van, mint a környező területeken.
A rómaiak előtti korból kevés lelet maradt fenn. Londont a rómaiak alapították, mint Britannia provincia fővárosát, miután Kr. u. 43-ban Claudius császár a mai anglia legnagyobb részét meghódította. Londinium-nak nevezték el. A név nem latin, hanem kelta eredetű, feltehetően a kelta Londinos személynévből ered. Egy másik elmélet szerint a név egy a kelta kor előtti (őseurópai) Plowonida szóból származik, ami körülbelül annyit jelent, hogy "település a széles folyó partján". A Római Birodalom bukása után Londont elhagyták a rómaiak. A 7. században Egy Lundenwic nevű szász város épült nem messze a mai Aldwychtől nyugatra. A régi római város a 9. században vagy a 10. század elején népesült be újra.
Westminster egykor önálló város volt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (a Hampshire-beli Winchester volt az a 12. századig.) London növekedésnek indult, és a következő pár évszázadban magába olvasztotta a környező kisvárosokat és falvakat. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit
Birodalom fővárosa volt. 1666. szeptember 2-án kezdődött el a nagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. A tűz egy pék faházából indult el, a következő három nap folyamán több mint 13,000 ház pusztult el, köztük a St Paul Church. A város tíz év alatt újraépült. A 18. században a fejlődés felgyorsult. A 19. század elejére a világ legnagyobb városa lett. Az önkormányzat igyekezett teljesíteni a gyors növekedés okozta követelményeket. 1855-ben alapították a Metropolitan Board of Works-t arra a célra, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát a gyorsan növekvő városnak. 1889-ben e helyett hozták létre London megyét, amit London megye tanácsa irányított - az első szervezet, mely egész London közigazgatását irányította.
A 20. század elején a londoniak szénnel fűtöttek, ami hatalmas füstmennyiséget okozott. Az éghajlati körülményekkel együtt ez gyakran szmogot okozott, a jól ismert "londoni köd"-öt. 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegőért, miután 1952. december 5. és 9. között öt napig szmog nehezedett a városra, több mint 4000 ember halálát okozva. A törvény értelmében füstmentes zónákat alakítottak ki, ahol füstöt nem okozó fűtőanyagot kell használni. London arculatában a legnagyobb változást az elmúlt 100 évben a német bombázások okozták a II. világháború idején. A bombázás több mint 30 000 embert ölt meg, és rengeteg épületet elpusztított. Az elpusztult részek az 1950-es, 60-as és 70-es években többféle különböző stílusban épültek újjá, ezért Londonra jellemző, hogy arculata építészetileg nem egységes.
1965-ben London megye tanácsát felváltotta Nagy-London tanácsa (Greater London Council, GLC). Több újabb település is a város része lett, a jelenlegi kerületek közül 20. A GLC-t 1986-ban eltörölték, mert
összeütközésbe került a Thatcher-kormánnyal, és hatásköre átkerült az egyes kerületekhez. 2000-ben újra központosították a város feletti hatalmat, és polgármestert választottak Ken Livingstone személyében. Az 1997-es tűzszünetig London gyakran az IRA egyik célpontja volt az észak-írországi területek feletti egyet nem értés miatt. 2005. július 7-én Londont terrortámadás érte, alig 24 órával azután, hogy London megkapta a 2012-es olimpia rendezésének jogát.
A Premier League londoni csapatai:
A Woolwich Arsenal Fegyvergyár munkásai 1886-ban határozták el, hogy egy futballcsapatot alapítanak, így született meg az Arsenal FC elődje. A klub ekkor még Dial Square néven futott. Első mérkőzésüket 1886. december 11-én, az Eastern Wanderers ellen játszották, melyet 6-0-ra meg is nyert a Dial Square. Nem sokkal később a klub a Royal Arsenal névre tért át, és a csapat a következő években is játszotta sorra a barátságos és a helyi kupamérkőzéseit. 1891-ben a Royal Arsenal profi klubbá vált, és nevét Woolwich Arsenalra módosították, amikor 1893-ban csatlakoztak a Futball Ligához. Az Ágyúsok 1913-ban költöztek be az azóta már híressé vált Highbury stadionba, mint másodosztályú csapat. Az I. világháború után beválasztották az Arsenalt az újfent kibővített elsőosztályba, ahonnan azóta egyszer sem estek ki. Herbert Chapman 1925-ben vette át a vezetést az Arsenalban, és 1930-ban a Huddersfield elleni FA Kupa-döntőben győzelemre vitte csapatát, hogy az Arsenal megszerezze történelmének legelső trófeáját. A rákövetkező szezonban az Arsenal történelmének első bajnoki címét is begyűjtötte. 1933 és 1935 között a klub háromszor nyerte meg a bajnokságot, amelyet eddig mindössze 4 csapat vitt véghez az elsőosztályban. Ebben az időben számos Arsenal-játékos legendává vált, így többek között Alex James, Ted Drake, Cliff Bastin, David Jack, Eddie Hapgood, és George Male is. A II. világháború megakasztotta az Arsenal sikereit, de ahogy Tom Wittaker lett a menedzser, folytatódtak a korábbi sikerek. A '60-as évek közepén Bertie Mee lett az új menedzser, majd az évtized végére, az 1969/70-es idényben az Ágyúsok megszerezték történelmük első Európai rangos kupáját, miután 4-3-ra verték az Anderlecht csapatát a kétfordulós Vásárvárosok Kupája döntőjében. 1980-ban az Ágyúsok KEK-döntősök voltak, de tizenegyesekkel kikaptak a Valencia ellen. 1986-ban, az 1971-es duplázás egyik játékosa, George Graham vette át az irányítást Don Howe-tól a menedzseri székben. Az 1990/91-es évben ismét bajnok lett a csapat, és a híres 4-személyes hátvédsornak köszönhetően mindössze egyszer kapott ki a csapat a bajnokságban. A 90-es évek legnagyobb formátumú menedzsere a mai napig a csapatot irányító francia Arséne Wenger. Ebből az időszakból olyan nagy formátumú játékosokat kell megemlíteni, mint Dennis Bergkamp, Patrick Vieira, Tony Adams, vagy a zseniális Thiery Henry. 2006. július 6-án a klub elhagyta a Highbury-t, mely 93 éven keresztül a csapat otthonaként szolgált, és új otthonukba költöztek. Dennis Bergkamp, a legendás csatár Ajax elleni búcsúmérkőzése volt az első lejátszott mérkőzés az Emirates Stadionban.
A Chelsea FC-t egy londoni kocsmában alapították 1905-ben, jelenleg a Premier League-ben, az angol elsőosztályban szerepel. A 2005-06-os szezonban sikeresen megvédték az előző idényben szerzett bajnoki elsőségüket. Eddig háromszor tudta megnyerni a Premier League-et a Chelsea FC, az elsőt még az 1954/55-ös szezonban szerezték. Ekkoriban még nem létezett BEK-kupasorozat, így az európai megmérettetés elmaradt. A hatvanas években alakult ki az a stílusos, elegáns focit játszó csapat, mely a hetvenes években ért fel a csúcsra. Ekkoriban igazi felkapott sztárcsapat volt a Chelsea. Az 1964-1972 közötti éveket tartják a klub aranykorának. 1967-ben ismét bejutott a csapat az FA Kupa fináléjába, de ezúttal a Tottenham csapata bizonyult túl nagy falatnak. 1970-ben azonban végre sikerült megszerezni a hőn áhított trófeát. A Leeds elleni döntő első mérkőzésén, a Wembley-ben 2-2-es döntetlen született, majd az Old Traffordban lejátszott megismételt meccsen 2-1-re nyert a Chelsea. Az FA Kupa-diadalnak köszönhetően bemutatkozhatott a csapat Európában is. A Chelsea ekkor vált hagyományosan jól szereplő kupacsapattá, ugyanis 1971-ben a klub megnyerte a fennállásának első európai kupáját is. A Real Madrid elleni KEK-döntő csak két mérkőzésen dőlt el. Az 1-1-es első meccs után az újrajátszáskor 2-1-re nyert a Chelsea. Roman Abramovics 2003-ban vásárolta meg a klubot. Azóta a Chelsea Anglia és Európa egyik legnagyobb klubbjává vált, hiszen az orosz olajmágnás rengeteg sztárt csábított a Chelsea-hez. Egymás után kétszer tudták megnyerni a Premier League sorozatát, az
utóbbi két évben viszont a Manchester United bizonyúlt jobbnak. A Bajnokok Ligája trófea továbbra is hiányzik a Chelsea vitrinjéből, hiszen, mint 2005-ben, a 2007-es szezonban is a Liverpool búcsúztatta a londoniakat az elődöntőben. 2008-ban sikerűlt legyőzni a Liverpool csapatát az elődöntőben, hosszabítás után, de a döntőben a Manchester United (tizenegyesekkel) jobbnak bizonyúlt. 1-1 volt a mérkőzés végeredménye, a kétszer 15 perc hosszabítás nem hozott újabb gólt így kövezkezhettek a tizenegyesek. A vörösöknél Ronaldo, még a kékeknél Terry és Anelka hibázott, 6-5-re nyert a Manchester United.
A Tottenham volt az első klub a 20. században, amely egyszerre hódította el a bajnoki címet és az FA Kupát az 1960-61-es szezonban, valamint az első brit klub, amelyik európai trófeát tudott nyerni. A klubot 1882-ben gimnazista fiúk alapították Hotspur Football Club néven a Mindenszentek Templomban (All Hallows Church). Ők a Hotspur Cricket Club tagjai voltak. A Hotspur nevet Sir Henry Percy-vel (Sir Harry Hotspur) kapcsolták össze, aki a 14. században élt a térségben. A csapat neve később megváltozott Tottenham Hotspur Football and Athletic Club-ra, hogy megkülönböztessék magukat a London Hotspur nevű klubtól. 1899-ben költöztek át jelenlegi stadionjukba, a White Hart Lane-re. Az első mérkőzés az új stadionban egy Notts County elleni barátságos mérkőzés volt. Az 1899-1900-as szezonban bajnokok lettek a Southern Football League-ben, a következő évben, 1901-ben pedig – első nem-Football League-tagként – FA Kupát nyertek a Sheffield United ellen. Mikor 1919-ben folytatódott a labdarúgás, az elsőosztály 20 csapatról 22-re bővült. A két hely a Chelsea-é, (akik az 1914-15-ös szezonban a Tottenham-mel együtt estek volna ki az élvonalból) és az Arsenal-é lett. Az Arsenal feljutása vitatható volt, mivel csak a 6. helyen végeztek a Division 2-ben. Ez lett az alapja a két csapat komolyabb rivalizálásának (a rivalizálás hat évvel korábban kezdődött, mikor az Arsenal a Tottenham közelébe helyezte át székhelyét), ami a mai napig tart. A Tottenham az 1919-20-as szezonban másodosztályú bajnok lett, és a következő évben, 1921. április 23-án második FA Kupa döntőjüket játszották a Stamford Bridge-en a Wolves ellen. A Spurs nyert 1-0-ra, ezzel együtt a kupát is elhódították. 1949-ben az új menedzser, Arthur Rowe egy új játékstílust vezetett be. Köszönhetően az új taktikának, és olyan játékosoknak, mint Alf Ramsey, Ronnie Burgess, Ted Ditchburn, Len Duquemin, Sonny Walters, Bill Nicholson és Danny Blanchflower, a csapat ismét elsőosztályú lett, majd 1951-ben megnyerték első bajnoki címüket. Bill Nicholson 1936-ban csatlakozott a Tottenham-hez mint tanonc. Az elkövetkező 68 évben a klubot szolgálta; minden lehetséges posztot betöltött az újonctól egészen az elnökig. Első mérkőzésén Tottenham-menedzserként 1958. október 11-én csapata 10-4-re legyőzte az Everton-t, ami a rekordjuknak számított. A következő években több trófeához juttatta a csapatot olyan kulcsjátékosokkal, mint Danny Blanchflower, John White, Dave Mackay, Cliff Jones és Jimmy Greaves. Az 1960-61-es szezonban bajnokságot, és FA Kupát nyertek egyszerre (a 20. században ők voltak az elsők, akik duplázni tudtak) 1963-ban pedig a sikerek koronázásaként megnyerték a Kupagyőztesek
Európa Kupáját, vagyis a KEK-et. Az 1986-97-es szezonban az öttagú középpályával (Hoddle, Ardiles, Hodge, Allen, Waddle), és a csatár Clive Allen-nel hasonlóképp több trófeára voltak esélyesek, mint az 1982-83-as idényben. Ám ezúttal sem sikerült bajnoki címet szerezniük, az Arsenal ellen elvesztették 1987-ben a Ligakupa-döntőt. 1993-ban az egykori játékos, Ossie Ardiles lett a menedzser. Ardiles edzősége alatt játszott a Tottenham-nél az úgynevezett Famous Five, a Híres Ötös: a csatárduó Teddy Sheringham és Jürgen Klinsmann, mögöttük a középpályán Nick Barmby, a jobb szélen Darren Anderton, és Ilie Dumitrescu baloldalon. Klinsmann gólerőssége miatt hamar közönségkedvenc lett. Ebben az idényben ünnepli a klub fennállásának 125. évfordulóját. Az alkalomra új, félig fehér, félig világoskék mezt is készíttettek, és teljesen fehérben játsszák hazai mérkőzéseiket.
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, világváros, a korábbi Brit Birodalom fővárosaként a világ egyik politikai, pénzügyi és kulturális központja. Nagy-London népessége 7 172 091, de az agglomerációval együtt ennél több millióval magasabb. Népességében rengeteg különböző nemzet, kultúra és vallás képviselteti magát, így Európa és a világ egyik legkozmopolitább és az Európai Unió legnépesebb városa.London rengeteg intézménynek, szervezetnek és cégnek ad otthont, több világhírű múzeum, színház, koncertterem, repülőtér, vasútállomás, palota és hivatal található itt.
2005. július 6-án Londont választották a 2012-es nyári olimpiai játékok színhelyének, így ez lesz az első város, ahol harmadszor is megrendezik a neves sporteseményt.
A brit életstílussal igazán csak egy családi vállalkozásban működő B&B-ben megszállva ismerkedhetünk meg igazán. Az otthonos környezetben feltálalt házias ételek mindenkit levesznek a lábáról.
A B&B szálláshelyeken a tulajdonos nemcsak szívélyes fogadásban részesíti az újonnan érkezőket, de mindent megtesz azért, hogy minden vendéget személyre szabott ellátásban részesítsen. Ha az otthonosság érzésére vágyunk, ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget, hiszen a háziak ráadásul helyismeretükkel is szívesen állnak rendelkezésünkre, és biztosan nem fogják eltitkolni előlünk, melyik a legjobb pub a városban....
A Bed & Breakfast szálláshelyek az ország minden részén megtalálhatóak, vannak köztük nagyvárosi viktoriánus házak, de átalakított vidéki farmok is. Némelyikben csak egy kiadó szoba van, de akad olyan is, amelyikben tíznél is több, persze méretüktől függetlenül mindenhol barátságos légkör és kényelmes elhelyezés vár ránk.
Ami a minőséget illeti, a választékban a legegyszerűbbtől a luxuskategóriáig minden megtalálható. Nem minden szobához tartozik fürdőszoba, ám a legtöbb helyen azért már alapfelszereltség része.
A B&B szállástípus a legfőbb vonzereje az otthonosság. Lazítsunk és engedjük, hogy a vendégszerető légkör megtegye a hatását! Egy-két nap, és biztos lehet benne, hogy másnap szinte már családtagként ül le a háziakkal az asztalon feltálalt, friss reggelihez!
Amire viszont érdemes előre odafigyelni, hogy a legtöbb ilyen helyen egyelőre nem tudnak hitelkártyát vagy csekket elfogadni, tehát csak készpénzzel tudunk fizetni. Szobafoglalás előtt erről a lehetőségről mindenképpen tájékozódjunk a helyi turistainformációs központban!
Hostelek
Tökéletes választás mindenkinek, aki szeret folyamatosan úton lenni! A hostelek barátságos áron kínálnak egyszerű szállást mind az egyéni, mind pedig a csoportosan utazóknak.
Az ifjúsági szállók olcsók és barátságosak. A nagyvárosokban biztosan mindenütt találunk belőlük, de újabban egyre több kedves, vidéki hostel is várja az utazókat.
Választhatunk külön szobát is, de a helyiségeken akár többedmagunkkal is osztozhatunk. Az étkezésről általában mindenki önállóan gondoskodik, de vannak helyek, ahol ezt is biztosítani tudják.
Azoknak, akik a YHA (Youth Hostel Association) szervezet szállóit szeretnék igénybe venni, vagy a szervezet (Youth Hostel Association/ Scottish Youth Hostels Association) tagjának kell lenniük, vagy ki kell váltaniuk az ún. International Hostelling kártyát (amelyről részletek - a szervezet magyar megfelelőjének számító - Magyarországi Ifjúsági Szálllások Szövetségének honlapján, a www.miszsz.hu oldalon találhatók.
Országjáró túra? Hétvégi kiruccanás? Ha kevés pénzből szeretnénk utazni, ráadásul remek társasági életre vágyunk, akkor a hosteleket bizony nekünk találták ki!
Campus-ok, kollégiumi szálláshelyek
Nagy-Britanniában mindenfelé nagy hagyományú és ismert egyetemeket találunk. Szünidőben több ilyen egyetem megnyitja kollégiumai kapuit, és kedvező áron jó minőségű és kényelmes szálláshelyeket kínál mindenkinek.
Az ország egyetemi városai mind kivételes építészeti emlékeikről, kivételes székesegyházaikról, égbe szökő tornyaikról és a kedves helybéliekről híresek. Több tucat kampusz (kollégiumegyüttes) várja Önt is országszerte: bármerre is vigyen az útja, számos érdekes helyet látogathat majd meg e speciális szálláshelyek közelében!
A kollégiumokban megszálló vendégek számos előnyét élvezhetik ki annak is, hogy az egyetemek környékén sok-sok különböző szolgáltatás elérhető, így boltokat, bankot, mosodát, éttermet, társalgót, tévézési és sportolási lehetőségeket biztosan könnyen találunk majd. Mivel ezeket az épületegyütteseket speciálisan diákok részére alakították ki, a fenti szolgáltatásokat vagy már a kampuszon belül, vagy annak közvetlen közelében érdemes keresni.
A szálláshelyeken lehetőség van bed & breakfast (ágy reggelivel) vagy félpanziós ellátás igénybevételére, de lehetünk teljesen önellátóak is. Bármelyiket választja is, nem fogja megbánni, hiszen a környék felfedezése mellett még a pénzéből is jól kijöhet, ha kampuszban száll meg!
Üdülőfalvak
A brit üdülőfalvak eredete abba a korszakba nyúlik vissza, amikor a külföldi utazások még nem voltak ennyire elterjedtek, a brit lakosságnak azonban már igénye volt rá, hogy minőségi pihenési formák közül választhasson. A helyek népszerűsége - a külföldi lehetőségek ellenére - mind a mai napig töretlen, ráadásul a helybelieken kívül mind többen érkeznek pihenni külföldről is.
Az üdülőfalvakra - a hagyományosakra és a magas technikai felszereltséggel rendelkező modern változatokra egyaránt - a kényelmes szállás és a helyben található szabadidős és szórakozási lehetőségek kiváló összhangja jellemző.
A brit üdülőfalvak mindenkit szeretettel várnak, de különösen ideális megoldást jelentenek családi nyaralásokhoz. Rengeteg lehetőséget nyújtanak a szórakozásra a medencék és a sportpályák, de lehetőség van lovaglásra, valamint esti programokon való részvételre is. Mivel a falvakban egyre elterjedtebbek a gyerekek számára létesült játszóházak (Kids' Club), a pihenésre a szülőknek is egyre több alkalmuk nyílik.
A színes programkínálatban egészen biztosan minden korosztály megtalálja a neki való időtöltést, így a brit üdülőfalvak mind az aktív pihenéshez, mind a teljes nyugalom élvezetéhez tökéletes helyszínt jelentenek.
Camping
Nagy-Britannia a kempingezés bölcsője, ahol az esetleges zivatarok ellenére is minden évben többmillióan választják a pihenésnek ezt a formáját. Országszerte rengeteg helyet próbálhatunk ki a félreeső erdőktől kezdve az olyan parkokig, amelyeket speciálisan kempingezésre találtak ki. Legyenek bármilyenek is az igényeink, ha szeretünk a szabadban lenni, könnyű lesz hozzá megfelelő helyszínt találni!
A lakókocsiparkok és a kempingek nagy népszerűségnek örvendenek a családosok körében, hiszen a jó minőséget és barátságos környezetet nagyon is megfizethető áron garantálják. Jó párat találunk belőlük a tengerparton és a szárazföld belsejében egyaránt.
Némelyik parkba nem feltétlenül kell saját lakókocsival érkezni, hiszen lakókocsit vagy faházat akár helyben is bérelhetünk. A 2-8 vendég elhelyezésére is alkalmas, helyi lakókocsik vagy faházak természetesen mind rendelkeznek a mindennapi élet olyan nélkülözhetetlen tartozékaival, mint a zuhanyzó, konyha, illetve televízió.
Ami a kempingezést illeti: az ilyen kirándulásokra legjobb saját sátorral elindulni, mivel kölcsönözhető sátorral szolgálni mindössze néhány kemping tud. A sátorhely ára legtöbbször kb. 5 fontnál kezdődik, de az ár természetesen függ a helyszíntől és a kempingben igénybe vehető szolgáltatásoktól is. A lakókocsikat és lakóbuszokat minden parkban szívesen fogadják, ráadásul ezek egyre több helyen csatlakozhatnak rá a kemping víz- és csatornarendszerére, a helyi áramszolgáltatásra, sőt a kemping TV antennájára is!
Ha kedveljük a szabadtéri tevékenységeket, vagy csak egyszerűen lazítani szeretnénk, a lakókocsiparkok és kempingek sok-sok vidám, kellemes szórakozási lehetőséggel állnak rendelkezésünkre.
London közlekedését a közvetlenül a Nagy-Londoni Polgármesteri Hivatalnak (Mayor of London) alárendelt Transport for London (TfL) vállalat irányítja. Londonban található a világ első földalattija, mely ma is fontos szerepet tölt be a nagyváros közlekedésében. A londoni piros emeletes buszok a városkép elengedhetetlen részei, azokról a világ minden táján Londonra asszociálnak. Az agglomerációval vasút, míg a város három repülőterével repülőtéri expresszvonatok kötik össze a belvárost. Fontos szerepet játszik még a Docklands Light Railway korszerű városi vasút.
A londoni metró (angolul London Underground) az angliai Nagy-Londont, 13 vonallal kiszolgáló, teljesen elektromosított metrórendszer. Ez a világ legidősebb metrója, és az egyik legnagyobb a vonalak összhosszúsága szerint. 1863. január 10-én nyitották meg Metropolitan Railway néven, akkor még csak két vonallal (ezek nagy része ma a Hammersmith & City Line részét képezi). A hálózat 55%-a a földfelszín felett halad, annak ellenére, hogy angol nevének jelentése "londoni földalatti". A helyi lakosok a metrót the Underground, vagy bizalmasabb stílusban the Tube néven emlegetik az alagutak henger alakú formája miatt.
A földalatti 275 állomást szolgál ki és több mint 408 kilométer alagúton halad át, ám számos vonalat és állomást már megszüntettek. 2005-2006-ban 971 millió utas, 2006-2007-ben pedig a metró történetében először több mint egy milliárd ember utazott a londoni földalattin. 2007. márciusában naponta 3 millióan használták a hálózatot, ám ez a szám hétköznap elérte a 3,4 millió főt.
2003-óta a londoni metró a Transport for London (röviden Tfl) működtetése alatt áll, amely Nagy-London világhírű kétszintes autóbuszait is üzemelteti. A korábbi London Underground Limited a London Regional Transportnak volt a leányvállalata.
London buszhálózata 700 vonallal, naponta 6800 járattal és 6 millió utassal rendkívül kiterjedtnek mondható.
Nagyobb a napi utasforgalma, mint a metróhálózatnak. Ehhez a hatalmas rendszerhez tartozik még a fentieken felül 100 éjszakai vonal, ami a földfelszín feletti tömegközlekedést egy 24 órás szolgáltatássá teszi a városban.
A TfL irányítja a tömegközlekedés rendszerét a városban. A szolgáltatóknak vele kell szerződést kötnie. Ebben részletezve van: milyen vonalon, milyen sűrűn, milyen típusú busszal, milyen áron kell elvégezni a szállítást. Ha a szolgáltató valamelyik szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, büntetésre számíthat.
Sok járatot a jelképnek számító piros kétszintes busszal látnak el. Manapság azonban egyre inkább terjed az alacsonypadlós változat, ami mozgássérültek számára is könnyebben használható. A régi, jól ismert Routemaster tipus most már csak a belváros két, nagyon forgalmas vonalán közlekedik.
A TfL 2000-es átalakítása óta a buszhálózat sok támogatást, fejlesztési pénzt kap. Ebből egyaránt bővítik a járatszámot, valamint sűrítik a meglévő járatok menetrendjét, javítják elérhetőségüket, valamint a kerekesszékkel való használatot megkönnyítik.
Londont hat nemzetközi repülőtér szolgálja ki. A világ egyik legforgalmasabb reptere a Heathrow dél-nyugat Londonban található, jelenleg négy terminálja üzemel, a most épülő ötödik várhatóan 2008-tól fogad utasokat, ekkor a tervek szerint a British Airways forgalma nagyrészben átkerül ide. Két kisebb reptér, a kelet-londoni dokkok környékén levő City Airport és a dél-keleten fekvő, korábban katonai célokra használt Biggin Hill főleg kisebb magán- és charter gépeket, a City emellett rövid távokra repülő menetrendszerinti járatokat is fogad. Másik három nemzetközi reptere a város határán jóval túl van, Gatwick délre, Stansted észak-keletre, Luton észak-nyugatra.
Budapestről több légitársaság is üzemeltet járatokat Londonba, a Malév (jelenleg Gatwick-re repül, illetve code-share járatokkal a British Airways-szel Heathrow-ra) és a British Airways (elsősorban Heathrow-ra, illetve code shareben a Malévval Gatwickre) átlagban napi 2-3 járatpárt, a "fapados" vagy diszkont légitársaságok közül a Wizz Air (Luton) átlagban napi 2, az Easyjet (Luton, Gatwick) napi 3 járatpárt indít. A Sky Europe két év után, 2006 júniusában a veszteséges üzemelésre való tekintettel megszüntette londoni járatát.
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
